+36-1-460-4481

Kárpát-medencei szakkollégiumi hálózati programok

2011

2011. augusztus 26-31.
Révkomárom – Prága – Pozsony

„Az ELTE házhoz megy!” (Lásd ECCE I. 45. sk.)
Az Eötvös Collegium 55-fős küldöttsége 2011. augusztus 26-31. között (Budapest-Komárom-Prága-Pozsony útvonalon) két helyszínen vett részt tudományos minikonferencián, ahol az Informatika és a Klasszika-filológia műhely valamint a szövegkritikai munkában érintett további kutatócsoportjaink képviselői mutatták be leendő partnerintézményeinknek tudományos eredményeiket. 2011. augusztus 26-án a révkomáromi Selye János Egyetemen (kapcsolattartó: Stoffa Veronika rektorhelyettes), 2011. augusztus 30-én a pozsonyi Comenius Egyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben tartottuk meg előadásainkat (kapcsolattartó: Jana Grusková docens). Ezen helyszíneken zajlottak le azok a minikonferenciák, amelynek tudománypolitikai eredményeképpen intézményeink között keretegyezmények is születtek.

A „felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása” Berkes Lajos beszámolója (Lásd ECCE I. 42. skk.)
A támogatott kutatóút elsődleges célja a prágai papiruszgyűjteményben őrzött mintegy 13 papirusztöredék eredetiben való tanulmányozása volt. Ez páratlan szakmai lehetőség a magyar ókortudomány számára. A papirológia a klasszika-filológia azon ritka területeihez tartozik, amelyek tovább növelhetik az ókori világra vonatkozó csekély forrásanyagunkat. Mivel a világ különböző pontjain őrzött gyűjteményekben becslések szerint mintegy egymillió érdemi papirusztöredék vár kiadásra, nem hangsúlyozhatjuk eléggé e hatalmas anyag feldolgozásának jelentőségét. Noha a ránk maradt papiruszok (illetve osztrakonok, pergamennek és papírok) döntő többségükben Egyiptomból származnak, forrásértékük mégsem korlátozható csupán a Nílus völgyének történetére: a ránk maradt irodalmi kéziratok az új művek megismerésén, valamint ismert művek esetében szövegkritikai tanulságokon túl segítenek megérteni az egész antik műveltséget, a nagyobb számban ránk maradt dokumentáris papiruszok pedig – ahogyan az újabb kutatások is hangsúlyozzák – nem csupán Egyiptom, hanem az egész Római, illetve később Bizánci Birodalom gazdasági, társadalmi, vallási és művelődési viszonyait is tükrözik mutatis mutandis. Éppen ezért minden egyes ránk maradt töredék feldolgozása hozzátehet ahhoz valamit, hogy az ókori, illetve koraközépkori kultúrát olyan szemszögből is megismerhetjük, amelyekről más forrásaink hallgatnak.

A prágai papiruszgyűjteménybe végzett munka elsősorban dokumentáris papiruszokra koncentrálódott. A gyűjtemény még viszonylag feldolgozatlan, így számos érdekes dokumentum vár még kiadásra. A prágai anyag döntő többségét egy az ókortörténészek számára központi jelentőséggel bíró iratcsoport, az úgynevezett Héroninos-archívum teszi ki. A Kr. u. III. századi birtokigazgató levelezése, könyvelése és egyéb iratai legfontosabb forrásaink egyike a korszak problémás gazdaságtörténetéhez, és általában is az ókori gazdaságtörténethez. Az archívum eddigi anyagának feldolgozása már számos új és jelentős eredménnyel gazdagította az ókortudományt, de a több ezer papiruszból álló gyűjtemény feldolgozása még gyerekcipőben jár, az újabb anyag publikálása feltétlenül szükséges egy pontosabb kép megrajzolásához. A Héroninos-archívum mellett a prágai gyűjtemény elsősorban a római korból (Kr. u. I–III. sz.) és a tágan értelmezett kései antikvitásból (Kr. u. IV–VIII. sz.) származó dokumentumokat, irodalmi műveket és egyéb, ún. szubliteráris (pl. mágikus vagy az oktatáshoz kapcsolódó szövegek) papiruszokat tartalmaz.

Az Eötvös Collegium érdeklődő hallgatói Rosario Pintaudi (a gyűjtemény kurátora) és Hermann Harrauer professzorok nagylelkű felajánlásának köszönhetően kezdhettek foglalkozni a gyűjtemény anyagával. A munkát fekete-fehér fotók alapján kezdhették meg a hallgatók, amelyek segítségével már előzetesen is képet alkothattak a papiruszok tartalmáról. Az eredeti dokumentumok tanulmányozásának szükségességét mi se mutatja jobban, mint hogy a helyszínen két addig különállónak vélt (egyébként a Héroninos-archívumhoz tartozó) sikerült egyesíteni a feldolgozott anyagból (ld. lent). Magától értetődő, hogy a papiruszok eredetiben való tanulmányozása számos nehezen olvasható, illetve értelmezhető szöveghely elolvasását, értelmezését tette lehetővé. Emellett jó minőségű, nagy felbontású képek is készültek a töredékekről, amelyek a továbbiakban segíthetik a nyitva maradt kérdések tisztázását.

A munkát az Eötvös Collegium részéről Dr. Horváth László igazgató, illetve Dr. Mészáros Tamás műhelyvezető égisze alatt több csoportban kezdték meg a hallgatók. Az eddigi tapasztalatuk alapján Berkes Lajos, Farkas Anna illetve Mihálykó Ágnes egyénileg dolgoztak több töredéken, az alacsonyabb évfolyamokra járó hallgatók pedig csoportokban foglalkoztak az anyaggal. A következő töredékek kerültek feldolgozásra:

Berkes Lajos:

1. P. Prag. II 512: levél a Héroninos-archívum környezetéből. A mintegy 12 sornyi összefüggő szöveg új részletekkel gazdagítja ismereteinket az archívumról. A levélben két adószedő ír egy birtok intézőjének különböző ügyekről. A levél töredékes voltában is hozzájárul a közigazgatás és a magángazdaságok viszonyának jobb megértéséhez. Ezen felül számos apró adalékot szolgáltat a Héroninos-archívum jobb megértéséhez, valamint stílusa is szép példája a korszak episztolográfiájának.

2. P. Prag. III 823: egy intéző nyugtájának első két sora a Kr. u. III. századból, a Fayum-oázisból. A szokatlan megfogalmazás figyelemre méltó.

3. P. Prag. IV 86/a: párhuzamok nélküli, egyedülálló darab, valószínűleg a Kr. u. IV–VI. századból. A nagyméretű lap keresztény szimbólumokat, úgynevezett staurogrammokat tartalmaz. Az iromány célja kétséges, a legvalószínűbb talán, hogy írásgyakorlatnak szánták, de nem kizárt az sem, hogy valamilyen mágikus hatást kívántak elérni vele.

4. P. Prag. IV 86/b: a töredéket a fenti papirusszal egy leltári szám alatt őrzik más fragmentumokkal együtt. A töredéket a papiruszgyűjteményben tett látogatás során sikerült azonosítani, és a feldolgozandó anyaghoz hozzávenni. A töredék valamilyen elszámolás befizetőinek nevét tartalmazza, érdekessége egy-két ritkán adatolt foglalkozás említése.

Mihálykó Ágnes

5. P. Prag. II 172: elszámolás a Kr. u. V–VI. századból különböző pénzösszegekről és munkákról. Keresztény szimbólumokat is tartalmaz.

6. P. Prag. III 706: lista az egyes munkanapokon szükséges munkásokról a Kr. u. II–III. századból.

Farkas Anna

7. P. Prag. III 111: elszámolás a Kr. u. III. századból, talán a Héroninos-archívumból. A papiruszon szereplő termékek és az értük kifizetett vételár újabb tanulságokkal szolgálhat a korabeli árviszonyokhoz.

I. Csoport (Peszlen Dóra, Kocsis Teréz, Kerber Balázs, Szegvári Zoltán):

8. P. Prag. III 35: egy levél, esetleg házassági szerződés töredéke a Kr. u. VI. századból. Érdekes különleges írása, illetve egy ritkán adatolt kifejezése.

9. P. Prag. III 1212: egy datálási forma részlete a Kr. u. III. századból, amely újabb statisztikai adatot szolgáltat a korabeli időszámítás tanulmányozásához.

10. P. Prag. IV 12: egy nyugta vázlata a Kr. u. V–VI. századból.

II. Csoport (Lovász Lilla, Szikora Patrícia, Tóth Edina):

11. P. Prag. III 1092b+P. Prag. III 1101: a két töredékről az eredetik alapján sikerült megállapítani, hogy egymáshoz tartoznak. Egy a Héroninos-archívumhoz tartozó fizetési lista töredéke. Könnyen előfordulhat, hogy később újabb kapcsolódó töredékek is előkerülhetnek.

12. P. Prag. III 1095: valószínűleg egy szerződés alsó részének töredéke a III. századból, érdekessége a töredékes keltezése.

A feldolgozott papiruszok elosztásában szerepet játszott a résztvevők tapasztalata, felkészültsége. A töredékek eredetiben való tanulmányozása a vártnak megfelelően alapos és elmélyült filológiai munkára adott alkalmat, amely nagyban hozzájárult a dokumentumok minél alaposabb feldolgozásához, kontextusban való elhelyezéséhez. Az anyag egyaránt tartalmaz önmagukban is jelentős, érdemi új információkat hordozó papiruszokat (P. Prag. II 512, IV 86) és olyan töredékeket, amelyek a többi hasonló témájú töredékkel kombinálva pontosíthatják egyes részkérdésekről alkotott véleményünket. Végül azt is ki kell emelnünk, hogy a feldolgozott anyagból több papirusz is a Héroninos-archívumhoz tartozik, így az elvégzett filológiai munka további történeti kutatásokat is segít megalapozni.

Az anyag feldolgozásában nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak Hermann Harrauer és Rosario Pintaudi professzorok. A papiruszokkal való munkát, már korábban segítették e-maileken keresztül, a helyszínen pedig sok évtizedes tapasztalatukkal vezették be a hallgatókat a papiruszokkal való gyakorlati munkába. Az együttműködés eredményességét jól mutatja, hogy Rosario Pintaudi, mint a gyűjtemény kurátora további papiruszokat ajánlott feldolgozásra. Az eddig feldolgozott dokumentumok a prágai papiruszok következő kötetében (P. Prag. IV) fognak megjelenni, a kötet kéziratának körülbelül egy éven belül kell elkészülnie.

A fentiek fényében megállapíthatjuk, hogy az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-Filológia Műhelyének nemzetközi együttműködésen alapuló prágai útja a pályázat célkitűzéseinek megfelelően rendkívül sikeres volt. A komoly szakmai munka mellett így az út segítette a hazai ókortudomány, valamint az Eötvös József Collegium Bollók-János Klasszika-Filológia műhelyének, és ez által az egész Collegium nemzetközi integrációját.